Először
csak hallgattam, gondolkodtam mi lehet a helyes döntés ebben a helyzetben. Tudom,
hogy neki mindent elmondhatok és amúgy sincsenek titkaink egymás előtt. De mi
lesz, ha elmondom neki? Egyből fut majd a bátyámhoz és leoltja?! Azt nem
akarom! Louis sohasem tudhatja meg!
-
Nem lehet! Sajnálom! – szólaltam végül meg, majd kibújtam karjai közül és
befeküdtem az ágyamba.
-
Jól van! Ha nem, hát nem! Nem akarom erőltetni! Majd, ha akarod elmondod! –
feküdt be mellém.
Perceken
keresztül csak voltunk. Fejemet hol vállán, hol mellkasán pihentettem. Ő végig
simogatott nyugtatásként, majd a könnyeim és szép lassan elálltak. Úgy hiszem,
Zayn-el megfogtam az isten lábát is.
-
Hmm?
-
Hát elfogadod, hogy nem akarom elmondani azt a múlt béli dolgot. Nem faggatsz
miatta és még azért sem akadtál ki, mert hazudtam neked arról, hogy voltam-e
már fiúval. Miért?
-
Erre egyszerű a válasz, SZERETLEK!
-
De …
- Csss! Nincs de! Annyira sok mindent köszönhetek
neked! Segítettél megváltozni, jobb emberré válni; mindig mellettem állsz
bármiről legyen is szó; és ami a legfontosabb, megtanítottál szeretni! Az a
legkevesebb, hogy megbízom benned és nem faggatlak! Meg amúgy is, ismerlek már
annyira hogy tudjam, ha készen állsz rá úgyis elmondod!
-
Köszönöm! Szeretlek! – nyomtam csókot ajkára. - És ígérem, már nem
várakoztatlak sokáig! – pirultam el kicsit.
-
Nem kell sietnünk! Bár már nehezen bírom főleg, mikor egy szál selyem felsőben
fekszel mellettem, de nem akarom erőltetni!
-
Köszönöm! Ezt is! – kis szünetet tartva folytattam – Nem baj, ha ma itt alszunk?
-
Dehogyis! Szép álmokat!
Másnap
reggel korán ébredtem és azzal töltöttem el az időt, hogy meglepetést
szervezzek Zayn-nek. Ugyanis a nagy felhajtásban nem tudtuk megünnepelni a
születésnapját és én mindenképpen szeretnék neki valami kis meglepetést. Azt
még nem tudom mikor, ugyanis ma fog megjelenni a srácok első saját albuma és a
reklámozására sok fellépésük, megjelenésük lesz, aztán hamarosan turnéra is
indulnak majd. Csak reménykedni tudok, hogy lesz valamikor egy szabad hétvégéjük
vagy akár két szabad napjuk hét közben. Nem tudom mit találjak ki. Igazából
mindegy is csupán annyi, hogy kettesben legyünk. A következő hónapokban erre
úgysem lesz túl sok alkalmunk.
-
Jó reggelt, húgi!
-
Neked is! Eleanor?
-
Már korán reggel elment!
-
Mennyire korán?
-
6-kor. Miért?
-
Mert az nem lehet! Én fél 6-kor keltem és azóta nem hagyta el senki a házat!
Szóval?
-
Összevesztünk este és nem is aludt itt!
-
Istenem! Min kaptatok már megint össze?
-
Nem lényeges! Majd megbékél!
- Úgyis tudod, hogy megtudom!
-
Emma! Itt vagy lent? – hallottam Liam hangját.
-
Igen, a nappaliban vagyok!
-
Áh! Dani szeretne veled beszélni! – nyújtotta felém a telefont.
-
Szia Dani! Miújság?
-
Szia Emma! Azért kereslek, mert lenne számodra egy lehetőség! Táncolnod
kellene, amit úgy tudom szeretsz és nagyon tehetséges is vagy! Lenne egy show
itt Londonban és kellenének beugró emberek! Ez csak egyszeri alkalom lenne, de
ha tetszettél nekik mármint a főnököknek, akkor akár máskor is kaphatsz
fellépést! Na, hogy tetszik?
-
Hát ez szuper lenne! Tetszik, de most azonnal kellene válaszolnom?
-
Nem! Legkésőbb este! Gondold át nyugodtan és vedd számításba, hogy sok próba
lesz majd! Ja és ez két hét múlva kezdődne, egy hetünk lesz majd felkészülni!
-
Rendben van! Nagyon köszönöm, hogy gondoltál rám! Hívlak még ma!
-
Nagyon szívesen! És azt javaslom élj a lehetőséggel, mert hihetetlenül
tehetséges vagy!
-
Rendben! Visszaadom Liam-et! Szia!
Miután
elköszöntem Danielle-től elmondtam az ajánlatát a bátyámnak. Neki tetszett az
ötlet, támogatja, hogy menjek el. Ő mindig is szerette, hogy táncolok.
Emlékszem, még otthon is kellett neki bemutatót csinálnom, így gondoltam, hogy
ő ez mellett lesz.
Miután
felébredtek a többiek nekik is elmondtam a dolgot és megkértem őket, hogy
mondják el mit gondolnak. Természetesen
ők is az mellett adták le a szavazatukat, hogy vállaljam el. Így már délben
visszahívtam barátnőmet a jó hírrel, majd megbeszéltünk egy találkozót
délutánra, amikor is a főnökével érkezik és megbeszélünk minden részletet, meg
aláírjuk a szerződést. Mivel én ehhez nem értek megkértem Louis-t, hogy jöjjön
velem.
Délután
aztán sor került a megbeszélésre, mindent elrendeztünk és megtudtam a
részleteket is. Ezután Dani találkozott
Liam-el, a bátyám és én pedig fagyizni mentünk. Természetesen egy testőr kísért
minket.
Ha
ő nem lenne mindig a sarkunkban már el is felejtettem volna az exemet. Mostanában semmi hírt nem kaptunk róla és a
nyomozás állásáról sem. Remélem azért mielőbb le lehet majd zárni ezt az ügyet.
-
Nem akarsz kibékülni Eleanor-al? – tértem rá végül a témára.
-
Én össze sem akartam veszni! Ő lett féltékeny a semmiért!
-
El-t nem éppen egy féltékenykedős lánynak ismertem meg! Nem hiszem, hogy minden
ok nélkül tenné ezt!
-
Csak annyi volt, hogy az egyik fan azt kérte adjak neki puszit és úgy
fényképezkedjünk! Én megtettem, de csak az arcára adtam! Viszont egy olyan kép
felkerült az internetre, ami egy pillanattal előbb készült, mint hogy az
arcához értem és olyan, mintha szájon
csókolnám őt! Ennyi!
-
Biztos csak ennyi?
-
Igen! Esküszöm!
-
Jó! És ezt elmondtad neki is?
-
Nem, mert nem hagyta!
-
Akkor most irány hozzá! Engem majd John hazakísér!
-
Rendben! Köszi húgi! Szeretlek!
-
Én is téged! Vegyél csokit is! Az mindig meglágyítja a szívét! Na, menj!
Azzal
Louis elindult a barátnőjéhez bocsánatot kérni én pedig hazafelé tartottam. Egész
úton vicceket mesélt nekem testőröm, így nem unatkoztam. Hazaérve aztán nem
találtam otthon senkit, így elmentem letusoltam, majd a laptopomon kezdtem el
filmet nézni.
***
-
Köszönöm, hogy elolvastad a 25.részt! Remélem tetszett! :) Kérlek, hagyj kommentet, hiszen én ebből látom, hogy jó-e, hogy tetszik-e amit írok!
Sajnálom, hogy most egy darabig nem hoztam részt, de mint azt a csoportba is írtam, be akartam fejezni a másik blogomat, és mivel ez már megtörtént, mostantól újra lesznek itt is részek!
Köszönöm a sok kommentet, a rengeteg díjat és a feliratkozásokat! Apropó feliraktozások: elértek az 50 rendszeres olvasót! Nagyon hálás vagyok ezért nektek! :)♥ A következő rész kedden várható! puszii -
Huhú!Első komizó a részhez! :D Nagyon tehetséges vagy,imádom! *---* k*rva jól írsz!!!:) *---* siess a kövivel! :)
VálaszTörlésKöszönöm szépen! :)
TörlésJuj nagyon jó rész lett ez is ahogy az előzőek*-* Alig várom a kövit:)
VálaszTörlésKöszönöm szépen!:)
Törléscsak ennyi: Imádtam *-* kövit gyorsan :D
VálaszTörlésNagyon köszönöm! :D
TörlésImádtam sies a kövivel *.*
VálaszTörlésKöszönöm! :)
TörlésHát most komizok! Eddig is rendszeres olvasód voltam,csak volt mikor nem komiztam,de ennek ellenére minden részt elolvastam! Csodás! tehetséges vagy,nem csak a táncban,hanem az írásban is! Sose hagyd abba ezt a blogot! megunhatatlan!
VálaszTörlésNagyon szépen köszönöm!♥ Még sok részt tervezek, úgyhogy nem mostanában lesz vége!:)
Törlés