23.rész -Üldözési mániám lenne?-

*2 hét múlva*

Mióta a fiúk tweeteltek a Zayn-nel való kapcsolatomról minden rendbe jött. A rajongók szeretnek, az újságírók pedig már nem cikkeznek rólunk. Sohasem lehetek ezért eléggé hálás Simon-nak.

A fiúk minden koncertjükre magukkal visznek és azzal viccelődnek, hogy én vagyok a kabalájuk. A rajongók tőlem is kérnek aláírást sőt, olyan fotót is akarnak amin vagy Zayn  és én, vagy Louis és én vagyunk velük.

Szóval elmondhatom, hogy minden a legnagyobb rendben van.

- Srácok! Elmegyek vásárolni! Kell valami? – kiabáltam a cipőmet húzva, mire mind az öten mellettem termettek.

- Kellene egy … és egy … meg egy … - csak ennyit értettem abból, amit mondtak.

- Várjatok! Ezt már fel kell írnom, plusz valaki elkísérhetne, mert nem fogok ennyit egyedül elbírni!

- Én szívesen elkísérlek! – ajánlotta fel Niall.

- Na azt már nem! Mondtuk, hogy te nem vásárolhatsz! Megyek én! – szólt Zayn, a szőkeség pedig durcásan bement a szobájába. Aztán mindenki lediktálta mit szeretne. Elég hosszú lett a bevásárló lista és azon tűnődtem, hogy elegek leszünk-e ketten. Már éppen indultunk volna, amikor az ír manó ugyan azzal a sértődött fejjel megjelent, a kezembe nyomta a saját kívánságát és visszament. Ennek hatására mindannyian nevetni kezdtünk. Akármennyire is mérges nem hagyná ki, hogy ne hozasson kaját.

Végül aztán elindultunk. A bolthoz fél órányi sétálás után jutottunk el, bent találkoztunk néhány rajongóval, de viszonylag gyorsan össze tudtuk szedni a dolgokat.

Hazafelé tartva aztán ismét az az érzésem támadt, mintha követnének. Kicsit hátrapillantottam, de senki gyanúsat nem láttam, így folytattam az utat, az érzés viszont megmaradt. Néha-néha megfordultam és csak akkor tűnt fel, hogy egy baseball sapkás hapsi már a bolt óta követ minket, amikor majdnem otthon voltunk. Eléggé furcsállottam, de gondoltam véletlen egybeesés, hogy neki is itt van dolga.

- Megjöttünk!

- Végre! – rohant Niall.

- Úgy látszik már megbékélt! – súgtam oda Zayn-nek.

- Arra gondoltunk, hogy esete elmehetnénk moziba! Jönne Dani is! Van kedvetek? – kérdezte a bátyám.

- Nekem van!

- Nekem is!

- Szuper!

Barátnőmmel összedobtunk egy könnyű kis ebédet a srácoknak, hiszen nagyon szeretik a főtt ételt, de a Nandos-ból sem rendelhetnek örökké. Na nem mintha ne tehetnék meg, de ha már egyszer van ki készítsen nekik?!

A másfél órás munkánkat aztán negyed óra alatt elpusztították, mintha nem is 5 ember evett volna, hanem egy egész hadsereg.

Délután aztán a fiúk dalokat írtak, Niall és Liam gitároztak, míg a bátyám zongorázott. El-el hol hallgattuk őket, hol csajos dolgokat csináltunk és még a szüleimmel is beszéltem skype-on. Mivel mindkét gyerekük távol van tőlük kénytelenek voltak megtanulni használni a programot, hisz ez az egyetlen módja, hogy lássuk egymást.

Este pedig összekészültünk, majd beültünk Harry kocsijába és indultunk a moziba.

- Csináljunk képet, húgi!

- Minek? – kérdeztem, de elég érdekes hangsúllyal sikerült, így mindenki nevetni kezdett.

- Mert mostanában nincs közös képünk! Talán pisis voltál még, amikor az utolsó készül!

- Haha! Jól van! – fészkelődtem mellé – Légyszi! – nyomtam a telefonomat Niall kezébe, majd készült pár kép El-el is és persze a barátommal is.

- Megjöttünk! – szólalt meg Hazza. Kiszálltunk és elindultunk be. Szerencsénk volt, alig voltak ott, így nem kellett az autógramm osztással foglalkozni. Dani már ott várt ránk, megvettük a jegyeket és leültünk, hisz húsz perc volt még a kezdésig.

- Hé! Kinél van a telóm? – kérdeztem, mert nem találtam meg a zsebembe.

- Nálam nincs!

- Nálam se!

- Passz!

- Liam, ne hülyéskedj! Utoljára nálad volt!

- De most nincs! Tényleg! Esküszöm! – tette fel kezeit.

 - Akkor biztos a kocsiba maradt! Harry, odaadod a kulcsot? Megnézem!

- Elkísérlek! – pattant fel Zayn.

- Nem kell! Sietek! De várjatok meg! – és már mentem is.

Odakint már sötét volt, csak a lámpák fényei világították be a parkolót. Sosem féltem a sötétben, de most valamiért furcsa érzésem támadt, megint ugyan az, mintha követnének. Ez már nem lehet véletlen, vagy üldözési mániám van vagy tényleg figyel valaki. De hátrafordulva nem láttam senkit. A kocsiba aztán megtaláltam a mobilomat és mikor ki akartam szállni a lélegzetem is elállt.
Egy kapucnis alak magasodott velem szemben, de arcát nem láttam. Nagyon féltem, hisz nem tudtam mit akarhat tőlem, főleg ilyenkor. Ott lebegett a szemem előtt az előbbi megérzésem. A rémülettől nem bírtam megszólalni és is néma csendben állt előttem. Ahogy néztem őt egyre ismerősebb lett. A ruha, a csuklya … őt láttam délelőtt is. Néhány másodpercig csak nézett rám, majd felfedte arcát. A testem remegni kezdett, lélegzetem szapora lett, hátrálni akartam, de nem volt hova. Sikítani akartam, segítséget hívni, de nem jött ki hang a torkomon.

- Hiányoztam Emma? – szólalt meg és hangja hallatán végigfutott rajtam a hideg – Na mi az? Az örömtől már beszélni sem tudsz? – lépett közelebb.

- Mi-mit keresel itt? – húzódtam a kocsi másik felébe és próbáltam becsukni az ajtót, de nem ment, mert lábával kitámasztotta.

- Talán nem örülsz nekem? Ejnye-ejnye! – betérdelt az ülésre, egyik kezével befogta a számat, a másikkal pedig próbált kiráncigálni. Ekkor sikítani kezdtem, de mivel elállta a hang útját nem értem el vele semmit! – Cssss! Úgysem hall senki!

- Em! Emma! – hallottam a nevemet messziről. Zayn volt az, gondolom jött megnézni hol vagyok már ilyen sokáig.

- Szerencséd van, hogy jön a herceged! De találkozunk még, ezt jegyezd meg! – engedett el.

- Hé! Jól vagy? Ki volt ez? – kérdezte a barátom, de nem tudtam neki válaszolni. Meredtem néztem magam elé és összekuporodtam. – Em! Mi történt? Válaszolj már kérlek! Csinált veled valamit?

- Louis! – csak ennyit bírtam kipréselni magamból, mire Zayn egyből hívta őt és öt perc múlva már mindenki körülöttem volt.

***

- Köszönöm, hogy elolvastad a 23.részt! Remélem tetszett! :) Kérlek, hagyj kommentet, hiszen csak így  tudom, tetszik-e a történetem! Ehhez nem kell, hogy legyen gmail-ed, névtelenül is írhatsz és nem kell vesződni az ellenőrző kóddal sem! :) Túl vagyunk a  14.OOO oldalmegjelenítésen!!! Nagyon köszönöm nektek!!! A következő részt vasárnap hozom! xx -